2013. december 12. csütörtök, 23.15
Hőn szeretett leányom, ahogy közeledik Születésnapom ideje, azt Szeretném, hogy valamennyi Keresztény, a világon mindenütt, elmélkedjen Születésem okáról.
Születésemet Atyám tervezte meg az Ő Nagy Irgalmából, és Gyermekei iránti mérhetetlen Szeretetéből fakadóan. Az Ő legnagyobb áldozata az volt, hogy elküldte az Ő egyetlen Fiát, az Ő egyszülöttjét, egy hálátlan világba, mely tele van bűnösökkel, akik nem akarták megismerni Őt, az Ő feltételei szerint. Minden – prófétákon keresztüli – Beavatkozás azért történt, hogy megpróbálja megtéríteni megkeményedett szívüket, hogy keressék az Ő Dicsőségét. De ők Ellene fordultak, és megölték a prófétákat, akik lelkük Eledelével táplálták őket.
Elküldvén egy ártatlan gyermeket, az Ő egyetlen Fiát a világba, kiszolgáltatta Magát – egy emberi testet öltő alázatos szolgaként – azoknak, akiknek Mesterüket kellene szolgálniuk. Ezért lett a Mester a Szolga, amiben az Alázat legmagasabb formája volt jelen. Mégis Ő annyira szerette Gyermekeit, hogy kész volt megtenni mindent, hogy visszanyerje őket, a sátán általi megtévesztéstől és kísértéstől.
Gyermekkoromban mindvégig tudtam, hogy Ki vagyok, és mit várnak el Tőlem. Ugyanakkor nagyon meg is ijedtem, és meg is rendültem attól a tudattól, hogy Ki vagyok, és mit várnak el Tőlem. Mivel ember voltam, szenvedtem a félelemtől. Könnyen megsérültem. Szerettem mindenkit, aki kapcsolatba került Velem, és bíztam bennük, mert szerettem őket. Nem tudtam, hogy meg fognak ölni Engem, mert azt hittem, elérkezett Királyságom. Voltak bizonyos dolgok, amiket visszatartott Előlem Atyám, Aki nem beszélgetett Velem, mint ahogyan azt ti feltételeznétek. Viszont Belém öntött tudást kaptam, amikor Atyám óhajtotta, a Rám rótt feladat során, annak érdekében, hogy üdvösséget hozzak mindenkinek.
Azért történt mindenféle Isteni Beavatkozás, hogy megnyerje azoknak a lelkét, akik azt gondolták, hogy ismerik Atyám Törvényeit, de a saját vágyaikhoz és énjükhöz igazodóan elferdítették azokat.
Sok évig éltem együtt szeretett Édesanyámmal, és nevelőatyámmal, Szent Józseffel, csakúgy, mint bármely család. Nagyon-nagyon szerettem őket, és boldog voltam. Nagyon közel álltunk egymáshoz, és Édesanyám különleges Kegyelmekkel volt megajándékozva, melyek a Szentlélek Ereje által adattak neki. Ez azt jelentette, hogy ő pontosan tudta, hogy mivel jár az Én Küldetésem. Tisztában volt a Rám váró nehézségekkel. Az elutasítással. A gúnyolódással. De ő sem tudta, hogy meg fognak gyilkolni Engem.
Küldetésem első két évét követően – amikor napi húsz órát töltöttem az Igazság hirdetésével – ébredtem rá arra, hogy fokozódott a szembenállás. Mindazok, akik hallották Beszédemet, felfigyeltek rá, még ha nem is értették pontosan, amit mondani próbáltam nekik. Sokak számára – akik valóban elfogadták, hogy amit Én mondok nekik az az Igazság – nehéz volt követni Engem, a gúnyolódás miatt, amivel szembesültek. Akárhogy is, ellenségeim nem tudtak figyelmen kívül hagyni Engem. Sok vitának, sok szóváltásnak és sok súrlódásnak voltam a tárgya.
Borzalmas hazugságokat terjesztettek Rólam – többek között Erkölcsösségemet, Épelméjűségemet és Szándékaimat illetően -, és mégsem tudták figyelmen kívül hagyni azt, amit Tettem, amit Beszéltem, és amit Mondtam nekik Atyám Királyságáról.
Azok árultak el Engem, akik szerettek, de nem volt bátorságuk követni Engem.
Atyám Kegyelmének köszönhetően viseltem el mindezt a Fájdalmat, míg a végső felismerés világossá nem vált Számomra. Tudtam akkor, hogy nem fognak elfogadni Engem. Tisztában voltam az Igazsággal a vége felé, de azt is tudtam, hogy nem adhatom fel. És így, az Alázat legnagyobb cselekedete révén, Isten, az Ő Egyetlen Fia által, Áldozattá vált, és hagyta, hogy az ember borzalmas szenvedést, ostoroztatást és erőszakos halált mérjen Rá. Ez, a látszólag gyáva cselekedet a Részemről, a sátán szemén keresztül nézve, azt jelentette, hogy ő kételkedett abban, hogy Én ténylegesen az Emberfia vagyok. És így ő meg lett tévesztve. Ezért a sátán nem tudott ellenlépést tenni az Alázat eme Nagy Cselekedetével szemben, mert nem maradt senki, akit megkísérthetett volna. Amikor telve szeretettel az emberiség iránt, önként és néma áldozatként a Halálba mentem, ő, a sátán, nem tudott versenyre kelni ezzel a cselekedettel, mert ő az alázat semmilyen formájával nem rendelkezik. Így hát Én szívesen mentem, és azzal az égő vággyal, hogy megmentsem a lelkeket, és hogy az Örök Élet örökségét hagyjam a világra. Ennek ellenére Királyságom jobbára a sátán uralma alatt maradt. A lelkek azonban ismerik az Igazságot.
Most annak érdekében, hogy az emberiség megértse az Igazságot, eljövök, hogy visszaszerezzem Királyságomat. Ezzel Magamra vontam a sátán haragját. Tervei, az Igazság eltitkolására, alaposan kidolgozottak és kifinomultak. Ravasz módon beszivárgott Egyházamba ezen utolsó kísérlete alkalmával, hogy megvonja Tőlem a lelkeket, akikért eljöttem. A lelkeket, akiknek természetes joguk van az Általam nekik ígért Dicsőséges Királysághoz. Ezúttal nem fog győzni. De sok lélek meg lesz tévesztve, és így meg lesznek fosztva a Legnagyobb Ajándéktól, melyet szeretett Atyám adott az emberiségnek. Örökké Isten Dicsőségében, tökéletes testtel és lélekkel, a tiétek. Mindannyiatoké. Ne tékozoljátok el ezt azáltal, hogy hagyjátok magatokat vakká tenni Isten Igaz Szavára.
Jézusotok
