2012. augusztus 10. péntek, 12.45
Drága, szeretett leányom, tudd, hogy amikor elodázod a Hozzám, a Te Isteni Jézusodhoz való imádkozást, akkor gyengévé válsz, és eltávolodsz Tőlem.
Sosem szabad elodáznod az imádkozást, vagy halogatnod a naponta Nekem szentelendő időt.
Ha azonban így teszel, a gonosz eltérít téged, és teletömi a fejed lényegtelen világi dolgokkal.
Aztán ürességet érzel majd, és a küszködés láthatóvá válik a lelkedben.
Hát nem tudod, hogy semmi vagy Nélkülem? Egy üres edény, amit semmi sem tud megtölteni, nem számít, milyen erősnek tűnik az anyagi csodák varázsa.
Amikor Én felemelek egy lelket, az egybefonódik Szent Szívemmel.
De hogy állhatatos maradjon Bennem, a léleknek beszélgetnie kell Velem, valamint folyamatosan ki kell nyilvánítania szeretetét, és hálát kell adnia. Máskülönben a lélek leválhat, mint ahogy egy csecsemő születésekor leválasztódik az anyjáról, amikor a köldökzsinórt elvágják.
Ne vedd le Rólam a szemed, egy percre sem, mert a gonosz várakozik.
Aztán a legváratlanabb pillanatban beléd költözik, hogy végezzen veled, és megkaparintson téged.
Az érzékeket használja a kísértésre, és más lelkeket az ő áldozatainak gyötrésére. Különösen Katonáimat célozza meg, és ők szenvednek a legjobban.
Leányom, míg nagyon elfoglalt voltál a Nekem végzett feladattól, te levetted Rólam a szemed, és ez szenvedést okozott neked. Elvesztél, és összezavarodtál. Nyugtalanságod fokozódott, ahogy a gonosz általi minden egyes megzavarás oda vezetett, hogy elhalasztottad a Velem, a te Jézusoddal megbeszélt időpontot.
Amikor ez történik, el kell menned Gyónni, magadhoz kell venned Testemet, és imádságban kell időt töltened.
Sosem szabad megfeledkezned arról, hogy imádkozd Szeretett Édesanyám Szent Rózsafüzérét, mert ez védelmet nyújt a sátán ellen.
Menj most. Jöjj Hozzám ma imádságban. Aztán a nap folyamán barátként beszélj Hozzám, és oszd meg minden gondodat. Majd add át Nekem azokat, és hagyd Rám minden aggodalmadat.
Jézusod
* Szerkesztői kiegészítés
Királyok II. könyve 4. fejezet 1-7:
1 A prófétatanítványok asszonyai közül az egyik hangosan megszólította Elizeust, ezekkel a szavakkal: “Férjem, a te szolgád, meghalt. Tudod jól, hogy szolgád az Úr tisztelője volt, s most jön a hitelező, hogy elvigye a két fiamat rabszolgának.”
2 Elizeus azt válaszolta: “Mit tegyek veled? Add ide, amid van házadban!” Az így felelt: “Nincs semmi egyebe szolgálódnak házában, csak egy korsója, s benne olaj.”
3 Erre azt mondta neki: “Menj, kérj kölcsön minden szomszédodtól edényeket, mégpedig üres edényeket, de ne keveset!
4 Aztán menj, zárd magadra és fiaidra az ajtót, és tölts az olajból mindegyik edénybe. Amelyik megtelik, azt állítsd félre.“
5 Elment hát, magára és fiaira zárta az ajtót, aztán ezek adogatták neki az edényeket, ő pedig töltögette őket.
6 Amikor az edények megteltek, azt mondta az egyik fiának: “Nyújts ide még egy korsót!” De az azt felelte: “Nincs több edény.” Ezzel az olaj megszűnt folyni.
7 Elment hát és jelentette Isten emberének. Az meghagyta: “Menj, add el az olajat, és fizesd ki adósságodat! Abból, ami megmarad, fiaiddal együtt megélhetsz.”
Print 
PDF
